Rengeteg gy�m�lcs van Jap�nban, ezek k�z�l van amiket k�lf�ldr�l import�lnak �s vannak, amelyek �shonosak az orsz�gban �s azon k�v�l nem nagyon ismertek. A gy�m�lcs�ket �ltal�ban �tkez�s ut�n fogyasztj�k. Azt mondj�k, hogy Jap�nban a gy�m�lcs�k felh�bor�t�an dr�g�k. Viszont az �ltal�nos gy�m�lcs�k a norm�l szupermarketekben kedvez�bb �ron kaphat�k, mint b�rhol a vil�gon. Mindazon�ltal, van egy viszonylag nagy piac, ahol luxusgy�m�lcs�ket lehet kapni �s sok turista csod�lkozik, hogy egy g�r�gdinnye ak�r 10 ezer yen f�l�tt kaphat�.

Magvas gy�m�lcs�k

Nashi (jap�n k�rte)
Noha a nashi majdnem ugyanolyan mint a nyugati k�rte, van n�h�ny jelent�s k�l�nbs�g. A nyugati k�rt�hez k�pest a nashi nagyobb, ropog�sabb, az �ze hasonl� de gyeng�debb �s a h�ja �rdes. Tov�bb� ink�bb kerekebb, mint k�rte alak�. K�s� ny�ron �s �sszel vannak szezonban �s h�mozva fogyasztj�k �ket. A jap�nok m�r nagyon r�g �ta termesztik ezt a n�v�nyt. A nyugati k�rte is megtal�lhat� a jap�n boltokban, ott yonashi a neve.
 

Ringo (alma)
Az alma sz�les k�r� termeszt�se m�r a Meiji id�szakban (1868-1912) megkezd�d�tt. Jap�n egyik legkedveltebb gy�m�lcse, �s a tengerent�lra is export�lj�k. H�mozva fogyasztj�k �ket. �sszel �s kora t�len van a szezonjuk. A sok alma v�ltozat k�z�l a piros �s ropog�s fuji alma a legkedveltebb. T�vhit, hogy a Fuji-hegyr�l nevezt�k el. Val�j�ban egy kis v�rosr�l az Aomori tartom�nyban kapta a nev�t, ahol m�r az 1930-as �vekt�l termesztik. M�ig is Aomori az almatermeszt�s vezet� tartom�nya. Hirosaki v�ros�hoz pedig szorosan kapcsol�dik ez a gy�m�lcs.
 

Kaki (jap�n datolyaszilva)
Nem teljesen a magvas gy�m�lcs�k kateg�ri�j�hoz tartozik, de a kaki hasonl�t a nashi-hoz �s az alm�hoz a form�j�ban, m�ret�ben, ropog�ss�g�ban �s elfogyaszt�s�ban. �ltal�ban h�mozva, felv�gva fogyasztj�k. De sz�r�tva is fogyasztj�k a f�g�hez hasonl�an. A szezonjuk k�s� �sszel �s t�len van, mikor gyakran l�thatjuk kop�r f�kon l�gni. Eredetileg K�n�b�l sz�rmazik, de Jap�nban m�r a 7. sz�zadt�l kezdve termesztik.

Citrusf�l�k

Mikan (mandarin)
A mikan a legkedveltebb jap�n narancs, mely eredetileg kan n�ven ismert (narancs fajt�k pl. iyokan, ponkan, stb.) K�nnyen h�mozhat�, nincsenek magjai �s sz�vesen fogyasztj�k desszertk�nt, mikor szezonban vannak kora t�len. A k�naiak hozt�k az orsz�gba 400 �vvel ezel�tt, mikor nyugatra utaztak �s ekkor kapta a mandarin nevet. Jap�n jelent�s mikan termel�, �s nagy mennyis�gben export�lj�k m�s orsz�gokba. Wakayama �s Ehime Jap�n mikan termeszt� vezet� tartom�nya.

Yuzu
Savany�, citrom nagys�g� gy�m�lcs, saj�tosan jap�n illattal. Kev�s a gy�m�lcsh�sa, a lev�t gyakran haszn�lj�k �zes�t�shez, a h�j�t pedig k�retk�nt. M�sik �rdekes haszn�lata, hogy a t�li napfordul�kor a forr� f�rd�kbe helyezik illatos�t�k�nt �s eg�szs�g�gyi okokb�l. A k�naiak hozt�k be az orsz�gba az Asuka id�szakban (538-710). Ma legink�bb Shikoku sziget�n termesztik. A szezonja t�len van.

 Sudachi
Kicsi, savany� citrom alak� gy�m�lcs, hasonl�t a yuzu-ra. A sudachi j�val kisebb mint a yuzu, z�ld �s t�bb a gy�m�lcsh�sa. Gyakran roston s�lt halra facsarj�k. A jap�n konyha r�szei m�r r�g�ta. F� termeszt�se a Tokushima tartom�nyban tal�lhat�. Szezonja t�len van.

Kinkan (kamkvat)
Kicsi narancsszer� gy�m�lcs, h�moz�s n�lk�l fogyasztj�k. Kellemesen savany�ak, de nem olyan er�sen mint a yuzu vagy a sudachi. Jelent�s gy�m�lcsh�sa van �s sok magja. Lekv�rt �s �des lik�rt is k�sz�tenek bel�le. Szezonja t�len van. Szint�n K�n�b�l sz�rmazik. F�k�nt Kyushu sziget�n termesztik.

 Csonth�jas gy�m�lcs�k

Momo (�szibarack)
A jap�n �szibarackok nagyobbak, puh�bbak �s dr�g�bbak mint a nyugati �szibarackok. A h�suk pedig ink�bb feh�r mint s�rga. H�mozva fogyasztj�k. Szezonjuk ny�ron van. K�n�b�l lett ismert a Yayoi korszakban (i. e. 300 - i. u. 300). Vezet� momotermeszt� tartom�nyok Yamanashi �s Fukushima. Az �szibarack a Momotaro c�m� n�pmes�ben is fontos szerepet j�tszik, amely az Okayama tartom�nyban j�tsz�dik.
 

Sakuranbo (cseresznye)
A legt�bb vir�gz� jap�n cseresznyefa nem termeszt ehet� csereszny�t. Az ehet� csereszny�t a nyugati n�pek vezett�k be Jap�nba a a Meiji korszak elej�n (1868-1912). A satonishiki csereszny�t az 1900-as �vek elej�n kezdt� el termelni �s a nev�t a termel�r�l, Sato Esuke-r�l kapta. A satonishiki vil�gospiros, �s Jap�n legkedveltebb csereszny�je. A ny�r k�zep�n van a szezonjuk. A cserecsnyetermel� vezet� tartom�ny Yamagata.
 

Ume (jap�n szilva)
Gyakran szilv�nak ford�tj�k, mikor a s�rgabarackhoz t�bb k�ze van. Nyersen, vagy umebushi-ba p�colva r�zzsel fogyasztj�k. Umeshu vagy "szilvabor" k�sz�t�s�hez is haszn�lj�k, ami egy kedvelt �des lik�r. A szezonja kora ny�ron van. Az es�s id�szak a nev�t err�l a gy�m�lcsr�l kapta (tsuyu vagy "szilvaes�"). Szint�n K�n�b�l sz�rmazik, viszont az umeboshi-t m�r a Nara id�szakban (710-784) fogyasztott�k.

Bogy�term�sek

Ichigo (eper)
A jap�n eprek nem sokkal k�l�nb�znek a nyugatiakt�l, de a nagy, �des, vonz� �s dr�g�bb fajt�t szeretik jobban. S�tem�nyek �s tort�k elk�sz�t�s�hez haszn�lj�k vagy nyersen fogyasztj�k. K�s� t�len �s kora tavasszal van a szezonjuk. Az 1800-as �vek k�zep�n vezett�k be a nyugatiak, de az 1900-as �vekig nem termesztett�k m�g. Most m�r az eg�sz orsz�gban termesztik.

Budo (sz�l�)
A jap�n sz�l�k hasonl�tanak a jap�n eperhez, nem sokkal k�l�nb�znek a nyugati fajt�jukt�l, de a nagyobb, �desebb, vonz�bb �s dr�g�bb fajt�t szeretik jobban a jap�nok. A jap�n sz�l�k h�ja v�konyabb �s fogyaszt�s el�tt megh�mozz�k. A legkedveltebb sz�l� a s�t�t lila Kyoho sz�l�. Mag�ban fogyasztj�k, vagy bort k�sz�tenek bel�le. A Nara korszakban lettek bevezetve K�n�b�l.

Dinny�k

Meron (s�rgadinnye)
A s�rgadinny�k luxusgy�m�lcs�k Jap�nban �s van, hogy 10 ezer yen-be ker�l 1 darab. Persze t�bb a m�rs�kelt �r� dinnye. �ltal�ban �tkez�s ut�n fogyasztj�k. Eg�szben, vagy szeletenk�nt kaphat�k�s� tavasszal �s ny�ron. Miut�n megjelent, �vegh�zakban termesztett�k a Taisho id�szakban (1912-1926).

Suika (g�r�gdinnye)
A g�r�gdinnye a ny�r k�pvisel� gy�m�lcse. Mint a nyugati dinny�k, a jap�n g�r�gdinny�k is nagyok, ropog�sak �s l�d�sok. Az els� magtalan g�r�gdinnye az 1930-as �vekben lett l�trehozva, �s ma m�r n�gysz�glet� g�r�gdinny�kkel is tal�lkozhatunk. Az Edo korszakban hozt�k be a k�naiak ezt a gy�m�lcs�t. Van egy hagyom�nyos g�r�gdinnye j�t�k, amit suika-wari-nak h�vnak. Egy g�r�gdinnye van a f�ldre t�ve �s a l�nyeg, hogy belek�pj�k a magot.

Egy�b

Kiwi
A jap�n kiwi kicsit k�l�nb�zik a t�bbit�l. V�kony, sz�r�s, barna h�ja �s z�ld, l�d�s h�sa van. A h�j elt�vol�t�sa ut�n fogyasztj�k. A szezonja k�s� t�len �s kora tavasszal van, de import�lt kiwit eg�sz �vben tal�lunk. A kiwi eredetileg K�n�b�l sz�rmazik, de ott nem termesztett�k rendesen, a 20. sz�zadban vitt�k �j-Z�landra. Az 1960-as �vekben elterjedt Jap�nban. Ott is termesztik, de f�leg �j-Z�landr�l import�lj�k.

Ichijiku (f�ge)
H�mozva, sz�r�tva fogyasztj�k, vagy lekv�rt k�sz�tenek bel�le. A szezonja k�s� ny�r �s kora �sz. Az 1600-as �vekben j�tt a F�ldk�zi-tengerr�l K�n�n kereszt�l, mikor a neve m�g "a k�lf�ldi kakija" (nem az a kaki, hanem a gy�m�lcs ><) volt.

�rta: Chriss-kun