A japán családok újévkor összegyűlnek és megünneplik a sintoista és buddhista hagyományokkal teli ünnepet. Miután megvették az ajándékokat a kollégáknak, és a ismerősöknek, jöhet is a jól megérdemelt pihenés, és persze az ínycsiklandó újévi finomságok elfogyasztása. A japán háziasszonyok már ünnep előtt 3 nappal összeállítják a menüt, majd elkészítik az ételeket.
Éjfélkor a család minden tagja felsorakozik a házioltárnál, a családfő összecsapja a kezét, hogy az alvó istenek is felfigyeljenek rá, és megköszöni az óévet, valamint áldást kér az új évre. Az újév első napján mindenki ellátogat egy közeli sintó templomba, ahol boldogságot, szerencsét, ill. áldást kérnek.
Ezután általában az emberek megveszik újévi szerencshozó kabalájukat, amely lehet akár egy szépen hímzett szütű, kulcstartóra akasztható amulett, vagy akár egy nagyobb, fából készült nyílvessző is (valamilyen jókívánságot jelző írással). Az amulettet egész évben meg kell őrizni, majd a következő újévkor a templomok közelében meggyújtott mágjákon eégetni.
A templomok egyik elmaradhatatlan kelléke a szezontól független jóslás. Ezt az év bármely napján "igénybe vehetjük". Egy fadobozkát némi kis pénz bedobása után addig rázunk, ameddig az az alján található lyukon ki nem esik egy kis pálca, számmal ellátva. A számnak megfelelő fiókot kihúzva találunk benne egy jóslatot, amely általában vers, vagy valamilyen egészségre, betegségre, vagy akár szerelemre vonatkozó tanács. Ha nem vagyunk megelégedve jóslatunkkal, fel kell kötöznünk a templom melletti fára, vagy a kifejezetten erre a célra kialakított úgynevezett jóslatkötözőre, és ekkor nem teljesül, viszont, ha jó a jóslat, abban az esetben is fel kell közözni a fára, ekkor azért, hogy beteljesüljön.
A jóslatok után a családok elindulnak megnézni az első napfelkeltét. Több ezren várakoznak a jobb megfigyelőhelyeken, hogy megcsodálhassák az újév legelső napfelkeltéjét. Sokan kimonóban, mások egyszerű, hétköznapi öltözetben. Majd, miután mindeki végignézte az újév első látványosságát, el is indulnak haza az újév első vonatjáratával.
Írta: Betty-chan
Forrás: Soós Viktória: Japán Turistaszemmel c. könyve alapján |