Az iskolav prilis 1-n kezddik el s mrcius 31-ig tart. Kezdetben a dikoknak 210 napot kellett iskolba jrniuk, amihez mg pluszba hozzjon 30 nap a klnbz iskolai rendezvnyek miatt. A dikoknak mg szombaton is be kellett jrniuk, de a 2002-es reform bevezetse utn az iskolavet lervidtettk 195 naposra. Az iskolai tornatermek 90%-a j felszereltsg s 75%-a az iskolknak rendelkezik szmedencvel. Az elitebb iskolkban mg ma is be kell jrniuk a dikoknak szombatonknt. Minden osztlyban van egy osztlyelnk, aki kivlasztja, hogy az osztlyban ki milyen tisztsget tltsn be.
voda
A gyerekek 3-5 ves korig jrhatnak vodba. Az els vodt 1876-ban alaptottk, azzal a cllal, hogy a gyerekek knnyebben beilleszkedjenek a trsadalomba. Az vodkban gyakran nevelnek kisllatokat, pl. nyulakat vagy tykokat.

ltalnos iskola (Shogakkou)
Minden japn kisgyermek 6 vesen kezdi tanulmnyait. Az iskolk nagy rsze llami, magniskola csupn 1%-ban tallhat meg. Az osztlyok ltszma ltalban 31 f s a gyerekek kisebb csoportokra vannak osztva, hogy figyelmesebbek legyenek s jobbak legyenek a tanulmnyaik. A dikok az osztlyteremrt s az iskolrt kpesek ldozatot adni s gy mr most eljn bennk a felelssgrzet.

Kzpiskola
Als kzpiskola (Chuugakkou)
A kzpiskolai oktats kt rszbl ll az als- s fels kzpiskolbl. Az als kzpiskolba a 12-15 ves korosztly tehet. Az als tagozat kijrsa ktelez.
Fels kzpiskola (Koukou)
A 15-18 ves korosztly ltogatja. Kijrsa mr nem ktelez. Japnban ritkn fordul el, hogy valaki nem vgzi el a kzpiskolt.

Egyetem / Fiskola (Daigaku)
Az egyetemre illetve a fiskolba felvtelivel lehet bekerlni, ugyangy, mint nlunk. A legnpszerbb fiskolk Kiotban s Tokiban tallhatak. Van, hogy valaki a magn felsoktatst vlasztja de itt is npszerbbek az llami iskolk. Jelents a tljelentkezs az iskolkba, ezrt van, hogy valaki lecsszik a fiskolrl, ezrt vr egy egy vet. ket roninoknak, vagyis gazdtlan szamurjoknak hvjk. Akit nem vesznek fel az iskolba, annak lehetsge van, hogy magnoktatsra jrjon, ahol felksztik a ksbbi vizsgkra. Ez olyan gyakran elfordul, hogy nyilvntartjk az extra vet a felsoktatsban.
Oktatsi sznetek
A nyri sznet 40 napos s ltalban jlius 20.-tl szeptember 1.-ig tart. A tli s a tavaszi sznet kb. 10 napos, december 26.-tl janurt 6.-ig illetve mrcius 25.-tl prilis 5.-ig. A tanv a tavaszi sznet utn kezddik.
Forrs: Wikipdia
rta: Chriss-kun |